Horák Árpád

Két éve született a lánya, ő is Caren lett, mint minden női felmenője, akkor költözött vissza a városba, most meg nehezen talált bébiszittert. Ezt egy szuszra mondta el, lerogyott mellém, és hátradobta a dzsekije kapucniját. Három órát vártam rá. Képeket mutatott Carenről, Caren nevet, Caren fürdik, Caren első szülinapja. Csak úgy pörgött a Iphone képernyője.… Tovább (809.) Engedj közelebb 5. rész →

Fel hétre beszéltük meg, de Caren már akkor azt mondta, hogy őt percet késni fog. Már egy órája vártam rá, közben a színes kutyák helyét kocogók vették át, és megjelentek a párok is. Fél hétkor kétszer hívtam, nem vette fel. Caren akart jönni. Hiányérzete van, azt mondta, valamit nem zártunk le hét éve. Ő már… Tovább (808.) Engedj közelebb 4. rész →

A sárga kutyás nő hirtelen visszafordult, és sietős léptekkel indult meg felém. Ezzel egy időben feltámadt a szél, és vadul végigsöpört a parkon. Megborzongtam. Nem értettem, a nő mit akarhat tőlem, miért siet felém. Valami halványan derengeni kezdett az agyamban, de még nem jutott el a tudatomig, amikor a nő elviharzott mellettem, anélkül, hogy egy… Tovább (807.) Engedj közelebb 3. rész →

A nap a nő háta mögött ment le, árnyékot rajzolt a fűre, a nő amúgy is hosszú lábát a végletekig megnyújtotta. Én a padon ültem, a nő a város felé távolodott tőlem, a sárga kutyája időnként idegesen visszafordult, és vakkantott egyet, majd - ki tudja miért - a levegőbe ugrott. Szerda délután volt, inkább este,… Tovább (806.) Engedj közelebb 2. rész →

Nem is lehetett volna sárgább, úgy tündökölt, mint egy nap, és inkább volt mustársárga, mint narancs. Gyorsan szedte a lábait, pattogva, ahogy csak az ennyire apró testű kutyák képesek. Az első gondolatom az volt, hogy lefújták festékkel, azzal a fajtával, amiben zörög a golyó, amikor felrázod használat előtt, aztán egy falra festesz ábrákat vele, hogy… Tovább (805.) Engedj közelebb 1. rész →