Szerző: Horák Árpád

Három hullámmal később jöttek a felszínre. Hullt már félni kezdett, de Kronk kétszer megszorította a felkarját. Feldobta őket a víz, Hullt levegőt vett, és Kronk tekintetét kereste. Azonnal el akarta mondani neki, hogy milyen hátassal volt rá a két szorítás, milyen csodát élt meg és hogy Kronk az Isten, legalábbis nagyon közel áll hozzá. Kiúsztak… Tovább (1182.) Igaz →

Mónika élt a ház első felében, a skót milliomos a hátsóban. Az a fajta ház volt ez, ami az egyutcás falukra volt jellemző a húszas években. A ház mögött hosszú és keskeny telkek húzódtak. Volt, amelyik három kilométerre is benyúlt az erdők közé. A házak már modernek voltak, de a változatlan tulajdonviszonyok közös udvarba kényszerítették… Tovább (1175.) Túl sok van előttem →