Szerző: Horák Árpád

Lila, méterhúsz magas virágok nőtték körbe a fát, szándékosan ültettek őket, még az előző tulajdonosok. Afrika északi részén gondozták így a kerteket az angol telepesek. Forró égövön ez logikus, ott tartja a nedvességet, de Európa középén teljesen felesleges. Az előző tulajdonosok minden fát körbeültettek, néhány fánál még térkövekkel is körbe rakták az ágyást. A kert… Tovább 1090. nap →

Greg és Ealsh lépett be az utolsó nap reggelén a komp hátsó kabinjába. Szalámis szendvicset kerestek, ásványvizet és azt a gomba konzervet, amit a kapitány az Eldoranról hozott. Ealsh piros szoknyában, és abban a fehér blúzban volt, amit Greg arról a babáról húzott le, amelyik a háromemeletes áruház felső szintjén, a lapos tető alatt volt.… Tovább 1089. nap →

Hárman ültek fel a kismotorra, arra, aminek levágták lemezollóval a lábtartóját, hogy menőbbnek tűnjön. A motor ettől csak szánalmasabb lett, igazi falusi szemét, de a srácok a kocsmából jöttek, és rohadtul nem érdekelte őket semmi. Az első kanyarban elestek. A leghátul ülő a többieket szidta, úgy gondolta, elkerülhető lett volna az egész, ha tud vezetni… Tovább (1088.) Azon a napon →

A Tescoban a sorok között sétált, és mosolygott. Az öblítőt már a kocsiba tette, nem tudott koncentrálni, fagyit is akart, csokisat, de nem tudta, mikor fog hazaérni, és ha elolvad, semmi értelme nem lett volna annak, hogy megveszi. Patrícia gyakorlatias és előrelátó volt, gyerekkorában felénknek hitték emiatt, de Josh ezt szerette meg benne, olyannyira, hogy… Tovább 1086. nap →