Szerző: Horák Árpád

Kedvesen beszél hozzám. Rövid idő alatt, sok információt cserélünk ki. Jól érzem magam. Simán tudnék vele sok időt eltölteni. Nagyon sokat. Egy hullámhosszon vagyunk. Ilyen ritkán adódik egy ember életében. Tudom ezt, és megbecsülöm ezeket a pillanatokat. Mégis. Nem klappol minden, de az előzmények után nem vagy meglepve. Mégsem jut ez eszembe, egészen az elválás… Tovább (211.) Az amazon 2. befejező rész →

Fölé kell hajolnom, hogy a szemébe tudjak nézni. Jó másfél fejjel alacsonyabb nálam. Kissé távolabb áll meg tőlem. Nem mer a közelembe jönni. A hangja úgy búg, ahogy csak a hódítani akaró nők tudnak beszélni. Mindent bevet, hogy meghódítson. Mutatja amit hozott, és közben gyakran rám pillant. Az egész csak színház. Semmi jelentősége. A tekintete… Tovább (210.) Az amazon 1. rész →

A mentő percek alatt ér a helyszínre. Persze, feleslegesen. Megállapítják, amit már tudok. Meghalt. ____ ---- ____ ---- ____ ---- ___ A zuhany alól lépek ki, amikor becsönget. Nem örülök neki. -Én öltem meg? - kérdezi. Nem sokat kertel. -Nem! - hazudok neki. Aztán módositok. Úgy is tudja. - Igen, Te. De nem úgy, ahogy… Tovább (209.) A fogyatékos 6. befejező rész →

A bal kezével egy esetlen mozdulatot tesz a levegőben. Még csak az út közepén vagyok, amikor megszűnik a görcs. A jobb keze elernyed, és leesik a teste mellé. Az egész teste teljesen és tökéletesen ellazul. Úgy esik össze, mint egy rongybábu. A lány kétségbeesetten néz körbe. Segítséget keres. Ahogy odaérek, lehajolok hozzá. A teste puha… Tovább (208.) A fogyatékos 5. rész →

Ahogy a lány keze eléri a vállát, úgy tántorodik hátra, mintha egy elefántölő puskával lőtték volna mellbe. A legszörnyűbb, hogy látom, hogy tudja mi következik, és próbálja a vállát az érintés elől hátrahúzni. Esélye sincs. A lány hozzáér, és bekövetkezik a katasztrófa. Én már rohanok. Csak a fékcsikorgásokból, és a vad dudálásból tudom, hogy a… Tovább (207.) A fogyatékos 4. rész →

Már éppen el akarok indulni, és kezdek elfordulni tőlük, amikor a lány keze elindul. A mozdulat egyértelmű. A vállát készül megérinteni. Kiáltásra nyitom a szám, de nem jön ki hang a torkomon. Az agyam állít le. Felesleges. Hiábavaló. Nincs értelme. Elkéstem. A keze lassan közeledik a vállához, de nem tud elég lassan. Nem tud annyira… Tovább (206.) A fogyatékos 3. rész →

A lámpa közben zöldre vált. Átmehetnék, de maradok. Látom, ahogy a görcs megszűnése után tovább indul. Bizonytalanul lép előre néhányat. Ilyenkor minden lépés fáj neki. Én is elindulok, csak én a másik irányba. Még visszanézek, hogy lássam, ahogy beér az árkádok alá. Akkor látom meg a lányt. A legrosszabbkor! Visszaindulok, hogy mentsem, ami menthető. A… Tovább (205.) A fogyatékos 2. rész →